Folytatom az előző bejegyzést az apróbb dolgok számbavételével:
Softshell hosszúujjú dzseki
Utolsóként vettem meg a melegruházati dilemmázások közepette ezt a darabot, egy Kilimanjaro Annemarie elnevezésű kabátka a Hervisből. Kedves kis darab, megszerettem, de nem túl sokat használtam. Inkább a szél ellen jó mint a hideg ellen, de a szél se legyen azért túl erős.. A páraáteresztő képessége tűrhetőre vizsgázott.
Nos, ha őszinte akarok lenni, ezt a ruhadarabot én inkább egy hétköznapi használatra tudnám elképzelni, sem mint túraruhának. Fizikai erőkifejtés alkalmával sok, melegruházatnak kevés. (legalábbis nekem) Olyan hűvöskés nyári estékre való pulcsihelyettesítő.
Azért nem bántam meg, mert csinos kis darab, de a tőle várt eredményt nem hozta számomra.
Fejlámpa
A Dechatlonban vásároltam 890 Ft-ért a horgászrészlegen. Három fehér és két piros leddel bír, három vékony ceruza elemmel működik. Teljesen elégedett voltam vele, gyakran indultam sötétben, s a reggeli pakolásoknál is jó szolgálatot nyújtott. Egy elemsorral vígan kibírta az egész utat. Kitűnő ár/érték arányú vásárlás volt.
Gyakran olvasni a különböző leírásokban a Caminoval kapcsolatban, hogy ajánlják a piros ledes változatú fejlámpákat. Nem véletlenül. A sötétben a szobában olyan, mintha egy mozdony jönne szembe az emberrel, amikor valaki a fehérizzós változatot használja. Nagyon kellemetlen tud lenni. Ennek ellenére az egész út során talán két zarándokhoz volt szerencsém, aki figyelmesen a piros fényt használta a szobában. :(
Kulacs
Eredetileg sima ásványvizes üveget terveztem használni, de mivel a túrazsák kiképzése nem tette lehetővé, ezért egy Decathlonos Soft Jug 1 literes kulacs mellett kötöttem ki. Lapított üveg formájú, hőálló anyagból készült, levehető, hővédő tokkal ellátott darab, aminek csöpögésgátlós szopókás itatója, és széles beöntőnyílása van.
Nagyon megszerettem, nagyon jól tartja az innivaló hőmérsékletét. Az egyetlen, ami kicsit rossz volt benne, hogy nem látható a folyadékszint a "bugyija" miatt. Azt hozzá kell tennem hogy nem volt olcsó, de utólag sem bántam meg a beruházást. Létezik egyébként kisebb méretben (azt hiszem 0,75-ös) is.
Fél polifoam
Ez is igen hasznosnak bizonyult. Hideg vagy nedvesség esetén is le tudtam ülni és a hátizsákot is szárazra tudtam letenni. Amikor matracon aludtunk, akkor a testem alatti részen (csak egy felet vittem) is jól esett a hővédelem és némi puhaság érzés. Nagyon könnyű. Csak ajánlani tudom!
Övtáska
A jól bevált régi kis övtáskámat használtam mindenféle zsebbel. Ez volt a pénztárcám, irattartó tokom, papirzsepi tárolóm, MP-3 lejátszó utazó helye, egyéb jegyzetek, guidebook, napi útleosztás, a gyorsműzli szeletek és a napszemüveg cipelője. Az övrésze a telefonomnak és a fényképezőgépnek adott otthont. Csoda, hogy minden elfért. :)
Fém bögre
Ez a cucc a felszerelés azon része volt, amiről azt hittem, hogy feleslegesen hoztam el. A különböző tartományokban azonban meglehetősen nagy az eltérés az alberguek között. Míg a legtöbb helyen ahol konyha van, jól felszerelt, gyakran alapvető főzéshez használatos dolgok (tészta, olaj, só, egyéb fűszerek) is találhatóak, Gallicia ez alól kivétel volt. Kissé furcsa volt számomra, hogy amíg többszázezerért berendeznek egy konyhát gépekkel együtt, addig egy tányér vagy egy kanál nem található bennük.
Egyébként Gallicia volt az a tartomány, ahol nagyon tiszták voltak az alberguek, kaptunk eldobható párnahuzatot és lepedőt, de mindegyik egy kaptafára készült, jellegzetességet nélkülöző helyek voltak. A korábbi tartományokban azonban épphogy minden albergue megpróbált valami sajátos arculatot kialakítani magának. Sokkal szívesebben emlékezem ezekre, mindnek megvolt a maga bája...
Visszatérve a bögrére, épp itt a gallíciai részen vettem nagy hasznát, hogy legalább egy teát meg tudtam benne csinálni, ha fáztam és jól esett a tea. (ekkor volt a hasmenéses időszakom is, úgyhogy különösen jót tett a folyadékpótláshoz)
A bögre egyébként egy kihajtható fülű, 4 dl-es Tatonka termék, amit a Mountex-nél vásároltam.
Összehajtható mini hátizsák
Ez egy nagyon praktikus darab, bármilyen körülmények között. A Dechatlonban vásárolható, öklömnyi méretűre zsugorítható, egyébként 15 literes miniháti plusz irattartó zsebbel és nyitott állapotban is állítható mérettel. Nekem nagyon bevált városnézésekkor és vásárláskor, sőt reptéri kézipoggyászként egyaránt. Caminon túl is kedvelt darab lesz úgy érzem.
Gyógyszerek, egyéb védőeszközök:
Én vittem magammal mindenféle gyógyszert, amire úgy éreztem, hogy szükség lehet.
Amit használtam: fájdalomcsillapító/lázcsillapító (Algopyrin), hasmenés gátló (Immodium), csípés/kiütés elleni krém (Fenistil gél), csípések/kiütések allergiáját csökkentő pezsgőtabletta (Kálcium-Sandoz) és torokgyulladásra/náthás jellegű tünetekre (Bayer Aspirin +C pezsgőtabletta) gyulladáscsökkentő izom- izületi fájdalomra (Algo-Flex megfelelő változata), Flector gél, Betadin.
A lábra való cuccok közül:
Szarvasfaggyúkrém, (ezt naponta akár többször is használtam vízhólyagok ellen) Perskindol krém (indulás előtt, néha esténként is izomlazító) természetesen különböző ragtapaszok, amelyek közül a testszínű textilesek váltak be, mert rugalmasak. Ugyancsak a testszínű leukoplaszt vált be vízhólyag megelőző tapaszként, jól tapad és flexibilis.
Ja igen, a varrókészlet! És nemcsak a leszakadt gomboknak! :)
Nagyon ki kell emelnem, hogy kitűnő segítséget adott, a Flector tapasz. Ez a nem olcsó termék segített legjobban rendbehozni a beteg lábamat. Mivel én a talpamon használtam, ezért feküdnöm kellett vele, mert egyébként egy géles, csúszós anyaggal ragad rá a testfelületre (ha valaki nem ismeri), de több órán keresztül szívódik fel a hatóanyaga és nagyon jót tett.
Egyébként az út során szerintem az alberguek és az élelmiszerboltok/bárok melletti harmadik legfőbb jövedelemforrás a gyógyszertár lehet az ottlakóknak. Szerintem nem nagyon van olyan zarándok, aki legalább egyszer ne látogatott volna el valamelyikbe. Szinte a legkisebb településeken is található, jól felszereltek, ismerik a peregrinák problémáit és segítőkészen megfelelő ajánlásokat tesznek. Tényleg csak annyi gyógyszert érdemes kivinni, amennyi az általános problémák elsődleges kezeléséhez szükséges, mert minden beszerezhető.
Pezsgőtabletták:
Én két dobozt vittem, egy Magnézium és egy Magnézium + Calcium változatot. Egyébként kint is megvásárolhatóak, elég lett volna egy belőle.
Életmentő hőfólia:
Kicsi, könnyű, hasznos darab, de szerencsére nem volt rá szükség. Azért nem baj, ha az embernél van egy ilyen... Sose lehet tudni, főleg a hegyekben...
Tisztasági felszerelések:
Tényleg elegendő egy szappan. Nem kell még a mosásra se külön, csak ha valaki nagyon ragaszkodik hozzá. (Én is vittem egy pici szállodait, de miután elfogyott tökéletes volt a fürdő/hajmosó szappan is) Izzadásgátló stift, fésű, és egy mini parfüm. Összecsukható fogkefe és minifogkrém (kint is lehet kapni elsősorban patikákban). Körömcsipesz, eldobható borotva, tampon és tisztasági betét, pici Nívea, fültisztító pálcika. Ennyi, ami igazán kellett.
Volt még nálam ajakápoló, kézfertőtlenítő, pici szivacsdarab, ezeket nem használtam.
Ide sorolom még a naptejet, ami viszont nagyon fontos, mert ha süt a nap, na akkor éget! Mindenképp magas faktorszámút érdemes hozni! Nálam két mini volt.
Vittem még 3 csomag 10 db-os papírzsepit. Kint csak elvétve lehet 10 db-osat venni, inkább csak bárokban. Általában 6x10-es kiszerelésben adják, amit elfelezgettünk.
Ami viszont praktikusabb: a nedves vécépapírt, ezt ma már kint venném, mert ott kisebb, jobb kiszerelésben árulják élelmiszerboltokban. Érdemesebb ott venni!
Ami teljesen felesleges volt: vettem egy szúnyogriasztó karkötőt a Dechatlonban. 1 deka az egész és hosszú üzemidőt jósoltak neki. Ezt úgy hoztam haza, ahogy volt. Kint a teljes időszak alatt egyetlen szúnyoggal találkoztam de Barcelonában a szállodaszobában, és egyről hallottam még, hogy "nézd már egy szúnyog" egy halastó környékén. Út közben viszont találkoztam hátrahagyott magyar nyelvű szúnyogriasztó spray-vel, úgyhogy más is ezen a véleményen lehetett.
Egyébként nem tudom, hogy csinálják ezt Spanyolhonban, de nemcsakhogy szúnyogról, de kullancsról sem hallottam senkitől és magam sem tapasztaltam, hogy lenne.
Ide írom még a horkolás elleni füldugót is. Szerencsére nem kellett használnom. Egyszer gondoltam rá, hogy kéne, de addigra mélyen el volt süllyesztve a hátizsákomban. :)
Egyéb felszerelések:
Ruhaszárításhoz
vittem 6 db csipeszt, 6 db biztostűt, ami nagyon jó szolgálatot tett, hol a ruhaszárítónál, hol a hátizsákomhoz erősítésnél. Amit nem használtam az a ruhaszárító kötél, mindenütt volt elegendő. Azért volt funkciója: egyik kedves zarándoktársamnak övhelyettesítő "gatyamadzag" lett egy darabja, mert annyit fogyott.
Étkezésekhez
itthoni darab volt egy kis svájcibicska. Na ezt egy alkalommal használtam: dinnyevágásra. Egyébként elegendő volt a műanyag tupperes Anya-féle kanálgép. (Annyira megszerettem, hogy komoly vételi ajánlatot tettem az út után Anyának, de a végén nekemadta csak úgy.. :)
Volt még nálam mini só/bors tartó, de nem volt rá szükség.
Egyébként biztosan éhezhettem az előző életemben, mert azért egy kisebb vészhelyzeti csomagot állítottam még össze itthon, minden eshetőségre készen. Ebben volt instant kakaópor, teafilterek, bögrés levesek, csokoládé, italporok. Összesen 40 dekányi volt induláskor. Kb az 5. napon mindössze 5 teafiltert és a fél tábla csokoládét tartottam meg, mert egyszerűen nem volt rá szükség. Remélem valaki ivott egy finom teát az egészségemre a holland albergueben, ahol hátrahagytam.
Könnyen elérhető helyen két-három műzliszeletet érdemes tartani egyébként út közben, illetve az útikönyvben szereplő helyek előtt, ahol nincs bolt, ott érdemes ennivalót venni mindössze. Hozzáteszem, a legtöbb helyen azóta nyilt bolt. Talán az egyetlen olyan hely, mivel én találkoztam, hogy semmi étkezési lehetőség nem volt az Casanovánál található. (Ott is megoldották egyébként, mert volt mozgóbolt, és átvitték az embereket másik helyiségbe vacsorázni.)
Technikai cuccok:
Telefon és töltője, pici hálózati elosztó, MP3 lejátszó, memória kártyák, fényképezőgép.
Ez az egy terület volt, amit alábecsültem. Inkább szükség lett volna az akkumlátorokra és a töltőjükre, mert kisebb vagyont költöttem el elemekre. Plusz elindultam másfél gigányi tárhelyű SD-kártyával a fényképezőgéphez, na ehhez kint kellett venni mégy egy 2 Gb-osat, ami majdnem tele is lett... :)
Természetesen volt még nálam útlevél, EU-s egészségügyi kártya, utasbiztosítási kártya, bankkártya, egyéb az úttal kapcsolatos papírok, (repjegy, vonatjegy, szállodafoglalás stb), pici szótárfüzet naplónak, 2 db toll.
Azt hiszem nagyjából sikerült megtalálnom az egyensúlyt a szükséges és elégséges felszerelés mennyiség tekintetében. Induláskor a repülőtéren 11,5 kiló súlyt mértek túrabotostól, természetesen inni és ennivaló nélkül. Hazafelé ugyanez pontosan 10 kilóra csökkent (és ebben benne voltak már az apró emléktárgyak is).
Ha lematekozom a túrabot 56 dekás és az emléktárgyak mondjuk kiló körüli súlyát, és hozzáteszem a víz és a kulacs 1,2 körüli nehézségét, akkor kb 9,5-10 kiló, ami a zsákom menet közben volt, miután megszabadultam néhány feleslegesnek ítélt dologtól. Tudom többen felszisszennek, hogy ez még így is sok, de összességében én nem éreztem különösebben nehéznek és ha megnézem a most leírt felsorolást, talán fél kiló az, amire tényleg nem volt szükségem, de ehhez olyan időjárás is kellett...
Remélem, hogy tudok valakinek segíteni a leírással egy esetleges döntésben, hogy mit miért válasszon, esetleg miért ne. A leírtak személyes tapasztalataim, lehet, hogy ugyanarról mások másként vélekednek, másként válik be nekik, másra van szükségük, esetleg ismernek jobbat. Azért írtam oda a beszerzési forrást, hogy nekem ott sikerült rátalálnom, vagy épp ott volt olyan áron az adott darab, amit érdemesnek tartottam megvenni.
Most pedig igyekszem belevetni magam a fényképek közé, hogy abból is lehessen majd előbb-utóbb látni valamit. :)
