Zolitól való információkból és internetes keresésekből lassan kezdett összeállni a kép, hogy hogyan is szeretném véghezvinni vállalkozásomat.

Már a gondolatok kezdeti stádiumában is valahogy természetes volt, hogy a kifelé utat Párizson, a hazafelé vezető utat Barcelonán keresztül kellene megtenni. Ennek megfelelően repülőjegy foglalásakor is ezt a paramétert adtam meg a kereső felületen. Alapvetően fapados járatban gondolkodtam, aztán mégis Malév menetrendszerinti járat mellett döntöttem. Az oka az volt, hogy az általam kiválasztott időpontokra szóló repülőjegy ára illetékekkel együtt mindössze 4-5 ezer forinttal volt drágább, mint a fapadosé. Ráadásul úgy, hogy Barcelonában mindenképp plusz költség lett volna a fapados esetén egy csomagjegy, amit itthon neten keresztül nem engedett megvenni, így az  utazás költsége azzal együtt már szinte forintra azonos mértékű lett volna. Igy aztán maradt a már jól bevált légitársaság menetrend szerinti gépe.

A május-júniusi időszak mellett pedig azt tette le a voksot, hogy talán már elég jó idő van, de még nem túl meleg. Természetesen ebben az időszakban nagyobb eséllyel kell számolni esős időszakra, de azt hiszem, hogy ez a hosszú útra tekintettel gyakorlatilag alig elkerülhető.

Nagyon furcsa volt számomra az itthon kinyomtatható repülőjegy. Én eddig mindíg hagyományos jeggyel utaztam. Azóta már megismerkedtem az on-line csekkolás fogalmával is. Azért még mindíg tartok egy kicsit tőle, hogy egy ilyen "sajtcédulával" felengednek-e a repülőre. Itthon még hagyján, de mi lesz odakinn? :)

A következő akadály a TGV jegy megvásárlása volt. A francia vasúti közlekedés ezen műfajáról tudni kell, hogy kb 3 hónappal az indulás előtt már megvehetőek a jegyek és hasonlóan a fapados járatokhoz, az induláshoz közeledvén egyre drágábbak. Februárban nem volt probléma a májusi időpontra való foglalás, sikerült a 23.10 órakor induló Luna TGV-re váltanom egyet. A foglalást követően 4 nappal az ingyenes postaszolgáltatással már a postaládámban is volt a jegy Párizs-Bayonne szakaszra vonatkozóan. A franciák nem cicóznak. Olyan, mint egy reptéri beszálló kártya. Mágnescsík meg minden. :) 

Később olvastam a neten, hogy ezt a jegyet a vonatra történő felszállás előtt érvényesíteni kell a pályaudvaron elhelyezett sárga kütyük egyikében, különben megbüntethetnek a vonaton. Na ez egy kifejezetten hasznos információ volt!

A Bayonne-Saint Jean Pied de Port közötti vonatközlekedéssel kapcsolatban sokáig semmilyen információm sem volt. Jóval később találtam lehetőséget jegyfoglalásra és hasonlóan az előzőekhez pár napon belül kezemben volt a kipostázott vonatjegy. 

Szóval papíron már eljutottam SJPP-be és Barcelonából már haza is tudtam jönni, a kettő közötti időszakról csak halvány elképzeléseim voltak. 

Nagyon tartottam és tartok ma is az első egy-két naptól, a Pireneusokon történő átkeléstől. Bár azóta már többektől is hallottam, hogy nem az a legnehezebb szakasz, de mégis valahogy a "születés" időszaka most a legriasztóbb számomra. Nem vagyok tisztában a képességeimmel. Nem tudom, hogy mennyit bírok. Képes leszek-e az éjszakai vonaton alvást(?) követően végigcsinálni egy több mint 1400 méter magas hegyre felmenni, majd többszáz métert ereszkedni, hogy elérjek az első, kb 27 km-re lévő albergue-ig Roncesvalles-ben. 

Pontosítanom kell azok kedvéért, akik még nálam is kevesebbet tudnak erről az útról: egy megállási lehetőség van kb. két órai járásra SJPP-től Orissonban, de ez egy kicsi és elég drága albergue. Vannak akik eleve foglalnak itt szállást és vannak olyanok is, akik egy éjszakát SJPP-ben töltenek. Én úgy döntöttem, hogy a sorsra bízom magam: majd ott a helyszínen döntök, hogy hogyan érzem magam: szükségem van-e a megállásra, vagy megpróbálom tovább folytatni az utat Roncesvalles-ig.  

Az Út időtartamával kapcsolatban úgy gondokoztam, hogyha fejben és lábban is bírom és az időjárás és minden más egyéb körülmény a kegyeibe fogad, 32-33 nap alatt szeretném megtenni a teljes távot Santiago de Compostelláig. Azt gondolom, hogy ez talán egy általam is teljesíthető, nem túlfeszített tempójú időtartam. Ez azt jelenti, hogy szakaszoktól függően napi 25-31 kilométert kell megtenni ahhoz, hogy ez tartható legyen. Ha sikerül a tervem, akkor éppen Pünkösd hétvégéjére érkezek Compostellába.

Ezután szeretnék kimenni az óceán partjára Finisterrába, de ezt már busszal tervezem megtenni. Egy éjszakát eltöltenék a "világ végén" (a zarándoklatok hajnalán még az óceán partja számított annak), majd visszabuszoznék Compostellába, ahol ugyancsak egy éjszakát töltenék. Aztán jó lenne egy pár napot Barcelonában is eltölteni. Tesóm és az ismeretségi körben is voltak néhányan és a fotók alapján nagyon tetszetős kis helynek ítélem meg azt a várost.

Eleinte csak szállást próbáltam meg foglalni Barcelonában, ami szinte aranyárban volt. Aztán miután kitapasztaltam, hogy tudok úgy foglalni, hogy akár két nappal a határidejő előtt is módosíthatok, ezért befoglaltam egy kedves kis szállást egy egyedi művész stílusú kis panzióban. (Na azért ne Gaudí házra gondoljatok.. :)

Eredeti tervem az volt, hogy ha már látom, hogy kb. mikorra teljesíthető általam a compostella-i táv, csak akkor foglalom a  Santiago de Compostella-Barcelona repülőjegyet. Később, amikor már a felszerelésem kezdett összeállni és ismételten számolgatást végeztem a várható költségekkel kapcsolatban eldöntöttem, hogy nem várok tovább a repjeggyel, mert túl drága lesz. Az útra szánt 33 nap és a tartalék 2 napnak (a tervezett finisterrai és compostellai tartózkodás) talán biztonsággal elégnek kell lennie ahhoz, hogy teljesítsem a tervemet. Igy aztán megvettem a Vueling-re  a repülőjegyet Barcelonába úgy, hogy 4 napom lesz megnézni a várost. 

Ezzel az utazás fő közlekedési eszközeit érintő váza teljessé vált. A Camino ütemére vannak  ugyan elképzeléseim, de teljesen attól szeretném függővé tenni, amit majd ott élek meg.

Egy "apróság" van, amit szívesen látnék még: Párizsban az Eiffel-torony. Nagyon kevés időm lesz a repülő érkezése és a vonat indulása között, de ha belefér, akkor oda gyorsan kimetróznék és csinálnék egy szokásos képet: a torony és én... :)