Ismerőseim közül néhányan rácsodálkoztak, hogy nincs lefoglalva szálláshelyed? Akkor hogy lesz majd? A válaszom: igazándiból nem tudom. Persze olvastam mindenfélét már szálláshelyekről, hospitalerok-ról (szállásadó, szállás fenntartó) sátrazásról, sőt szabadban alvásról is. Na ez utóbbit azért elkerülném. Nem mintha nem szeretném a kalandot, de valószínűleg én is öregszem, vagy mi....

Ami eddig összegyűlt a fejemben információt röviden megosztom, aztán gondolom, hogy út közben több mindent és személyes tapasztalatokat is tudok írni majd.

Alapvetően három féle albergue létezik: egyház által fenntartott, állami kezelésben lévő és a magán albergue-k. Ezek ellátottsága és kényelmi szintje elég nagy változtatosságot mutat. Hallottam már kétágyas szobáról, ami inkább a magánszállásoknál jellemzőbb, de nem ritka a 80-120 fős hangárnyi helyiség sem, ahol két, sőt három szintes emeletes ágyakon nyer a vándor elhelyezést. A legtöbb helyen van lehetőség egyszerűbb étel megfőzésére, de előfordul hogy az árban benne van a vacsora, vagy a reggeli, esetleg mindkettő. Ezek természetesen zarándokhoz méltóan szerény étkezéseket biztosítanak. A szállások ára 3-10 euro között változik, de a magánszállások lehetnek ennél drágábbak is. Előfordulnak úgynevezett "donatívo" szállások is, amelyeknél adomány elven működik a fizetés.

Az albergue-k általában dél és kettő között nyitnak. A helyek elfoglalása érkezési sorrendben történik. És bizony ha betelt, akkor hiába gondoltál pihenőre, hacsak nem akarsz a kertben éjszakázni - vagy netán van sátrad - akkor bizony bandukolhatsz tovább. Szerencsére ez a probléma inkább a nyári  zarándok csúcsszezonban szokott előfordulni.

Ezeket a zarándokszállásokat csak a kezdőállomáson kiváltott Credencial-lal (zarándokútlevéllel) lehet igénybevenni. Az első nap a zarándokigazolvánnyal együtt kap egy listát is az aktuális szálláshelyekről a vándor. Ez nyújt segítséget számára a tervezésben a napi távok tekintetében. Aztán jöhet a gyaloglás...

A helyzet az, hogy már nagyon be vagyok sózva... :) Nem nagyon köt már le semmi hétköznapi dolog, fejben már a Camino-n vagyok. Csak bírjam végig... Nagyon szeretném megcsinálni. Nem a teljesítmény miatt. Egyszerűen csak... ott kell lennem....